Az elsősorban vízgazdálkodási célból mesterségesen létrehozott Tisza-tavat felduzzasztó Kiskörei Viízlépcsőről valószínűleg már mindenki hallott, ha máskor nem nem, akkor az iskolai tanulmányai során. Eddig mi is csak képeken láttuk, így Peti kollégával és barátommal elhatároztuk, hogy kihasználva a szombatra ígért jó időt motorra pattanunk, hogy “élőben” is szemrevételezhessük az 1973-óta üzemelő hatalmas létesítményt.

Megszokott találkozási pontunk valamelyik kecskeméti OMV kút, ezúttal a Széchenyi-várositól startoltunk. Viszonylag későn, fél 11 után indultunk Tiszakécske felé, majd az első megálló, Szolnok következett. A gyorséttermes ebéd után a Tisza-híd utáni körforgalomban a közelmúltban felállított Mi-24 Hind harci helikopter emlékművet körbemotoroztuk, majd a 4-es úton suhantunk tovább. Fegyvernek után a 34-esre kanyarodtunk rá, a viszonylag jó minőségű de szinte teljesen kihalt úton Kunhegyes irányába folytattuk utunkat. Rövid abádszalóki kitérőt követően érdekes élmény volt a Tisza felett átívelő vasúti hídon a sínpár közepén átmotorozni Kiskörére. Már a hídról látszódott a vízlépcső, melyről bővebben az alábbi linken lehet olvasni: http://gyereatiszatora.blog.hu/2015/04/15/a_kiskorei_vizeromu

Haza már nem Kunhegyes, hanem Jászkisér felé jöttünk, majd Abony után a 4-esen utolsó megállóhelyünk, Cegléd irányába hasítottunk. A Békebeli Cukrászda teraszán kávézva elevenítettük fel a nap eseményeit, immár István barátunk társaságában, aki elénk gurult CBF-jével. Kecskemétre hazaérve 272 km-t mutatott a napi számláló :)