Továbbra is a kilométer gyűjtés volt a cél. Két barátom csatlakozott hozzám nagy duzzogva: Szényei (Bandit) Lajos, és Váczi (Blue Honda) Péter. Az időjárás nem kedvezett. Bár a nap sütött, a levegő csípős hideg volt, és a szél sem volt kegyes hozzánk.
Az első úti célunk a Vadkerti tó volt. Nyáron a környék kedvelt fürdőző helye. Ahogy arra számítani lehetett, most nem hemzsegtek az emberek a parton.
Nem sokáig időztünk a parton. Irány a cuki! A szokásunktól eltérően nem a híres Szervánszky fagylatozót vettük célba. Soltvadkert másik neves cukrászdájában, a Bianco-Neróban kóstoltuk meg a sütit.
Cukrászdás szelfizés
A következő állomásunk Kiskunhalas érintésével Szeged volt, ahol ízelítőt adtunk a helytakarékos parkolásból
A híres zenélő szökőkút
Megint egy cukrászda
Kárász utca - Szeged
Pózolás
Utolsó állomásunk Ópusztaszer volt. Nem érdemes kihagyni a panoptikumot sem.
A "szokásos" gép mustra
Egy kis informatikus humor - ez nem Windows 95 :)
Délután 6 óra volt, mire hazaértünk. Az utolsó 20 km-en már rendesen fészkelődtem a nyeregben, sajgott a hátsóm. Bár elfáradtam, de ha rajtam múlik, másnap ugyanúgy elindultam volna. De nem rajtam múlott.